A vereckei botránykő
bdk piréz|2011. aug. 28. 12:15|4 komment, szólj hozzá te is!
Közpol, határon túli magyarok, kárpátalja, közélet, magyarság, politika
Ha lenne Kárpátalján tényfeltáró újságírás (mint ahogy nincs), s ha lennének pártatlan tényfeltáró újságírók (mint ahogy nincsenek), akkor aligha adódna számukra hálásabb téma, mint a vereckei honfoglalási emlékmű hiteles története. Ennek nyilván azzal kellene kezdődnie, hogyan vették rá annak idején, ezerkilencszázkilencven valahányban egy hegyvidéki község vezetőségét, hogy földterületet adjon el egy magyar szervezetnek, majd azzal kellene folytatódnia, hogy a meg nem kapott megfelelő engedélyek ellenére tetemes magyarországi és nyugati támogatásokkal hogyan indult meg az építkezés, s hogyan könnyebbültek meg az építtetők, amikor az ukrán nacionalisták rombolásukkal megakadályozták az emlékmű befejezését, mert így nem kellett elszámolni az elúszott sok nullás összegekkel.
Egy tényfeltáró riport nyilván pontosan nyomon követné, hogyan változtak az évek során az emlékművel kapcsolatos tulajdonviszonyok, milyen szerepet játszott ebben a magyar állam (s annak külképviselete), az ukrán közigazgatás, a magyarságszervezetek. Melyik adás-vétel, tulajdon-átruházás, ajándékozás mennyire volt szabályos, melyik felavatás és újraavatás mennyire volt hivatalos, ki által kapott hitelesítést (vannak-e jegyzőkönyvek, s azok mit tartalmaznak). Egyáltalán: valójában mi a monumentum mostani jogi státusa. Félek, ebben a kérdésben kevesen látnak tisztán – ami nem csupán a helyzet bonyolultságának köszönhető, hanem annak is, hogy ez az ügy a diplomáciai és jogi csűrcsavarok, a háttérben kötött alkuk, s feltételezésem szerint – ne felejtsük el, hol élünk – a nem teljesen legális pénzmozgásokhoz kapcsolódó érdekek miatt kuszálódott össze.
Ha pedig meglennének Kárpátalján egy megfelelő szociológia hatásvizsgálat feltételei (illetve létezne az erre irányuló igény), akkor egy alapos tanulmány szakszerű aprólékossággal feltárhatná, milyen társadalmi viszonyok és milyen politikai történések eredményezik a verecke körüli folyamatos botrányt, az emlékmű ellen felcsapó ukrán nacionalista indulatok milyen összefüggésben állnak éppen a fentebb említett jogi és pénzügyi tisztázatlansággal, az emlékmű mögött álló politikai és érdekvédelmi erők magatartásával, illetve azzal az átgondolatlan magyarországi nemzetstratégiával, amelynek biliárdasztalán a kárpátaljai magyarság golyóbisa a pártérdekek dákóitól lökdösve vergődik kiszámíthatatlan kényszerpályáján.
cikkemet eredetileg itt közöltem: BDK BLOG








Hozzászólások
Eddig 4 komment érkezett (
)
1.
Marijja
2011. 08. 28. 17:29
Tudom, nem vigasztal, de a józan magyarok kétségbe vannak esve a minden áron való
magyarkodás miatt. Nem gondolkodnak, (mármint vezetöink) nem tudják, mi mi fán terem!!!
Imádják a zengzetes szólamokat, az, hogy ezzel sokakat rossz helyzetbe hoznak, tökéletesen sokadrangú.
2.
Bázsán
2011. 08. 29. 12:59
Lehet, hogy Marijja jól látja, de a 40 millió ukrán közt mintha kevesebb józan lenne, mint a 150 000 magyar közt...Továbbá legénykedjenek a 10 milliós orosz kisebbségükkel, és ne a maréknyi magyarral...Persze, előbb döntsék el magukban, hogy eloroszosodott lengyelek, vagy ellengyelesedett oroszok...
3.
Balango
2011. 08. 29. 22:11
Nem tudom, miért nem lehet elviselni egy ilyen emlékművet.
4.
Quodlibet
2011. 08. 31. 12:57
jómagam is jártam ott, rendkívül kedves magyar embereket ismertem meg az utazás során.