Nagy szerencse, hogy megtaláltam a blokkoló gombot. Kár, hogy a magyar politikában nem találják.
|2 komment
Nagy szerencse, hogy megtaláltam a blokkoló gombot. Kár, hogy a magyar politikában nem találják.
Bár az érintettek szembeköpték volna, de 1990-ben méltán kapott volna Nostradamus-díjat az, aki megjósolja, hogy az ádáz szembenállás után 20 évvel össze fog boronálódni az akkori két nagy ellenséges párt. Mint olvasom, az SZDSZ és MDF összeborulása már kész ténynek tekinthető, megállapodásuk lényege, "hogy az SZDSZ nem indul önállóan a tavaszi országgyűlési választásokon, nevét sem használja. A párt vezetői az MDF listáin kaphatnak helyet, egyéniben pedig közös jelölteket indít a két párt". Antall József minden bizonnyal forog a sírjában, Kiss János csak azért nem, mert mindezt meg kellett élnie.
A Népszabadságban olvasott híren felbuzdulva a Piréz blog ezennel tiszteletbeli pirézzé fogadja Cs. Kádár Pétert igazi piréziánus tettéért, vagyis azért, amiért, bár nem folyk ereiben roma vér, cigánynak tekinti magát. Eről a roma diplomások részére meghirdetett program záró aktusáról szóló beszámolóból...
Magánpirézként (és úgy is mint az Egyek elnöke) határozottan tiltakozom a Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetsége megszűnése ellen! Hogy megszűnt, azt a www.pirez.hu
címen található fájó hiány bizonyítja, arról pedig, hogy a szervezet
létezett, arról emlékezetemen kívül egyfelől a Google tanúskodik a
keresőkifejezésre adott találatokkal (lásd) (ezek említések), másfelől a Webarchívum még őrzi megszűnt honlapjukat, ha kissé rontott formában is: LÁSD!
Nem
tudom, milyen aljas fondorlat vezetett a Szövetség megszűnéséhez, csak
sejteni vélem, vélni sejtem, hogy vagy az ordas nemzetközi
nacionalizmus vagy a vérszomjas nacionalista nemzetköziség ármánykodása
tette lehetetlenné a Szövetség eladdig oly áldásos tevékenységét.
Határozott tiltakozásomnak a jelen közlemény közreadásával adok súlyos
nyomatékot! (Piréz blog)
Jobboldali
szakemberek kikísérletezték és egy Fidesz-közeli cég már le is
gyártotta azt a polgárinak nevezett vakcinát, amely a kormánypropaganda
által favorizálttól eltérően valóban hatékony az újinfluenzás
fertőzéssel szemben. A már megindult országos mozgalom keretében
pártaktivisták és leendő képviselőjelöltek adják be az oltást a
kormányváltó hangulatú lakosságnak. Az érdeklődés igen nagy, mivel az
oltási kampányban azt hirdetik, hogy minden százezredik vakcinát maga
Orbán Viktor fecskendez be.
Eleggé sajátosnak tartom, hogy Szili Katalin az általa alapított Szövetség a jövőért nevű mozgalom tegnapi zászlóbontása
során az MSZP múltbéli négy hibáját felsorolva harmadikként azt
említette, hiba volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás
2004-es kampánya, mivel lehetőség lett volna a nemzetietlenség
bélyegének levételére. Nos, először is régen rossz, ha egy másféle
kampány csak a bélyegtől való megszabadulás önző érdekét szolgálta
volna, nem pedig a határon túli magyarokét. Mondhatni: kilóg a lóláb.
Másodszor: józanul gondolkodva a nemzetileg még oly elkötelezettek is
megérthették, hogy az akkori kampány nem a határon túliak, hanem a
Fidesz érzelmi zsarolása ellen irányult (bár nem a legjobb
módszerekkel, így például gazdasági demagógiával párosulva).
Mesterházy Attilának annyi az esélye a miniszterelnökségre, mint egy debreceni páros virslinek arra, hogy megnyeri az epsomi derbyit. Másfelől az is igaz félig-meddig, hogy az MSZP jelen helyzetében nem tudna olyan miniszterelnök-jelöltet állítani, aki befutó lehetne, mégis elképesztő, hogy ez a párt az elmúlt 20 évben csupán egyetlenegy igazán karizmatikus figurát tudott kinevelni soraiból, bizonyos Gyurcsány Ferencet, akinek viszont, úgy tűnik, egyetlen erénye az volt, hogy 2006-ban képes volt keresztbe tenni Orbán Viktor hatalomvágyának, aztán viszont kapitálisan elcseszte a kalapácsnyelet, és bukása óta súlyos örökségét a szocialisták nem tudják sem lenyelni, sem kiköpni. Miközben a szakértői kormány a lukas csónak lékei közt kapkodva úgy-ahogy működik, aközben a párt maradék morális tartalékait is feléli, valaha hitelesnek látszott figurái, élükön Lendvai Ildikóval, lerongyolódnak. A párt láthatóan nemcsak a megújulásra képtelen, hanem arra is, hogy a kétharmados jobboldali parlamenti többség veszélyének előrevetülő árnyékában legalább mozgalmi erényeiből mutasson valamit. Cselekvésük teszetoszázás, érvelésük handabanda, a baloldali értékek melletti ágálásuk nevetség. Számomra már az is kérdéses, egy megsemmisítő választási vereség képes lesz-e megújulásukat kikényszeríteni.
Több mint két hónapja írtam le, hogy az amúgy is megtépázott szirmú MSZP a vesztébe rohan.
Azóta megvoltak az EU-választások, de úgy tűnt, a szocialista párt
vezetőit ez a sokk sem ébresztette rá arra, hogy most már
elkerülhetetlen a pártzubbony újragombolása. Hogy ennek mégis meg kell
történnie, arról aktuálisan Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, a
párt belső embere és régi motorosa beszélt mai interjújában
a közelgő kongresszusra utalva: "aki az őszödi beszéd és Gyurcsány
Ferenc lemondása között a pártelnökség tagja volt", az ne is jelöltesse
magát, le kell számolni a gyurcsányi "liberálanarchizmus" örökségével.
Ugyanitt Szanyi a Bajnai-kormány működését a "politikai szürrealizmus"
körébe sorolja...
Az
okok nyilván összetettek, többrétűek, egyszerre aktuálpolitikaiak és
történelmi távlatúak. Aktuálisan alighanem azonos felelősség terheli a
gyönge kormányzás mögött álló, a társadalom szétzilálódását megengedő
politikai erőket és a szélsőségektől elhatárolódni vonakodó, azt inkább
nyíltan vagy burkoltan biztató, a kormány revolverezésére felhasználó
ellenzéket. Történelmileg pedig - minden szomorú tapasztalat ellenére -
a magyarság egy nem jelentéktelen részében él az igény a radikális
jobboldali nemzeti ideológia, a rasszizmus és antiszemitizmus iránt.
Ezt az igényt ugyan elaltathatja a friss történelmi trauma, fékezheti a
keményebb vagy lágyabb diktatúra, elaltathatja a viszonylagos jólét -
de egyfelől látens módon folyamatosan jelen van a társadalomban,
másfelől az első adandó alkalommal felszínre tör, teret követel
magának. Ez roppant sajnálatos, hiszen az nyilvánvaló, hogy az amúgy is
súlyos problémák megoldásához a szélsőjobbos alternatíva nem hozza
közelebb az országot, ellenben hozzájárul a társadalmi feszültségek
további növekedéséhez, a nemzeti-etnikai-vallási kisebbségek nem
alaptalan félelméhez, nemcsak a liberális érzelműek, hanem a jóízlésű
józan gondolkodásúak rossz társadalmi közérzetéhez is.
Az EU-választások eredménye nem önmagában riasztó. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a Jobbik mandátumokhoz juttatásával Magyarország a rosszabbik arcát mutatja Európának, ezen túlmutatóan azonban a számok azt jelzik, hogy ha a Jobbik egy közelgő parlamenti választásokon is aktivizálni tudja a maga négyszázhuszonvalahányezer szavazóját (vélhetőleg ennél többet is), akkor egy 70 % résztvételi arány mellett is bőven elérik az 5 %-os parlamenti küszöböt (mint ezt az mtv1 esti műsorában Török Gábor politológus sebtiben kiszámolta). Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy Magyarországon parlamenti legitimációt kap a nyílt cigányozás és a zsidózás.
A baloldal roppant gyenge szereplését látva abban aligha bízhatunk, hogy ez a politikai oldal gátat szabhat a szélsőjobb térnyerésének. Így az emberben az a képtelen kívánság fogalmazódik meg: bárcsak a Fidesznek sikerülne ellehetetlenítenie a Jobbikot. Mert a Jobbikhoz képest a Fidesz a jobbik rossz.
Közvetlenül Gyurcsány lemondása
után Bajnai Gordon - mint lehetséges utód - neve már felmerült, akkor
az SZDSZ egyik ügyvivője azt jelezte, pártja ellenáll a "klónok
támadásá"-nak. Aztán jöttek a jónál jobb, nagy szakmai (és nemzetközi)
reputációval rendelkező tekintélyes pénzügyi-gazdasági szak- emberek,
de vagy nem született megegyezés a szocialisták és a liberálisok
között, vagy maga a delikvens hárított. Pedig - gondolom én abszolút
laikusként - Surányi vagy Bokros tapasztalata és tekintélye birtokában
eredményesen irányíthatta volna a válságkezelést. Miután tucatnyinál
több nevet "kilőttek", az MSZP visszatért a mostani gazdasági
miniszterhez, hivatalosan is kormányfőjnek jelölve Bajnait. A SZDSZ
némi vonakodás és hosszas tárgyalás után mára igent mondott a "klónra".
Érdemes volt egy hónapot késnie
a KMKSZ-nek azzal, hogy megünnepelje fennállásának 20. évfordulóját,
mert most aztán azt hallhatta a tagság Ungváron Orbán Viktortól, amit hallani akart.
Hogy a kettős állampolgárság megígérésével a vágyálmok világába
ringatja a kárpátaljai magyarságot (amelyből majd újra fájdalmas lesz
felébredni), az a kisebbik baj. Magára vessen, aki hisz neki. A
nagyobbik az, hogy - akárcsak odahaza - meg is osztja a magyarokat:
"Orbán a hallgatóságának megígérte, hogy amint a Fidesz megkapja a
lehetőséget az anyaországi magyarok és a kárpátaljai magyarok közötti
kapcsolatok újraépítésére, akkor ezt a munkát a nemzeti
elkötelezettségű magyarok, vagyis a KMKSZ segítségével végzi majd el."
Ezek szerint
![]() |
![]() |
| Saw Wai költő |
Nay Phone Latt blogger |
Megtaláltam a kolléga blogját is - de csak a merészebbek próbálkozzanak vele.
Az persze egyáltalán nincsen rendjén, hogy a szlovák rendőrök szarrá verték a magyar szurkolókat Dunaszerdahelyen. De számomra az is kérdés, lehet-e őket egyáltalán szurkolóknak nevezni, nem egyszerűen futballhuligánokról volt-e szó, akik kifejezetten a balhé miatt mentek át Magyarországról, és mindent meg is tettek azért, hogy megveressék magukat. Nincs rendjén az az ideológia sem, amely beszüremlett a dolog mögé: vajon indokolt-e szlovák-magyar összecsapásnak felfogni két szlovákiai csapat mérkőzését, és vajon nem áll-e szöges ellentétben a sport szellemével a nemzeti gyűlölködés? Illetve, sokkal egyszerűbben: ugyan mi az isten csudáját keres egy ilyen eseményen a Nagy-Magyarországot ábrázoló transzparens??
Havonta egyszer - immáron harmadik éve - kis jegyzetem jelenik meg a pozsonyi Új Szóban. Alább az ehavi.
Ehelyett épp az ellenkezője történik most – természetesen a pénzügyi világválság miatt és arra hivatkozva –: a friss betéteket érintő újabb korlátozások léptek érvénybe. És újra volt mit zárolni…
Olvasom, hogy újabban Wittner Mária mellett a Magyar Gárda fővédnökei: Für Lajos volt honvédelmi miniszter és Hegedűs Lóránt püspök. Kettejükről ez jutott eszembe:
Ha eddig lett volna, most már nem lehet kétségünk afelől: ha hatalomra jutna a magyar szélsőjobb, a legkeményebb diktatúrát vezetné be. Kapásból beszüntetné a szólás- és véleményszabadságot, a kereskedelmi televíziós csatornákat például nemcsak bezárná, hanem székházukat is földig rombolná. Ez a fenyegetés a Jobbik vezetőjének egyik ünnepi bejelentése volt október 23-án. (videó) Szavai persze sokkal inkább tekinthetők beteges vágynak vagy lázálomnak, mint reális fenyegetésnek, de azért egy fejcsóválást csak megérnek: akik ma a demokráciát hiányolják, valóban így képzelik el annak megvalósítását?
Amúgy pedig lenne egy fogadásom. Nagyobb összeget tennék arra, hogy azoknak a többsége, akik az RTL Klub és a TV2 nevének hallatán fújoltak az Erzsébet téren, maguk is rendszeresen nézik ennek a két adónak a műsorait. Akciófilmek, szappanoperák, vígjátékok, valóságshow-k - élhet ezek nélkül az ő szellemi szintjükön magyar ember?
Friss itteni kommentek:
Morvax kontra NolBlog - bloggerek a bíróságon
Morvax kontra NolBlog - bloggerek a bíróságon
A magyarok Szaniszlóitól ments meg...
A magyarok Szaniszlóitól ments meg...
A magyarok Szaniszlóitól ments meg...
MDF-SZDSZ összeborulás
A magyarok Szaniszlóitól ments meg...
A Jobbik befigyelt