Áj egy Ameriskai Egyetsült Állapotban living magyar nő vagyok, és eddig nem túmaccs könyvet olvastam Esterházy Petertől, csak inkább báj internet találkozta vele, de azt áj nó, hogy ő náu iz a legnagyobb és a leghosszabb hair magyar író. A Tompaszöglettet ván transzilván barátnőm küldte el for mi postásan, akivel évek óta cséndzs e-mail és aki vann Esterházy-fán. Azóta vagyunk virtuális frenc, amióta felfedte, hogy májném csaknem azonos a nagy wrájteréval, mivel Házy Eszternek hívnak, csak hír, Ameriskában úgy írják: Ester Házy.

Az itteni hangériensz között is nagyon popjulár író szőr Esterházy, és az új könyvéből a Hángér Ilyen Insztitut azonnal rendelt eleven példányt. Mint magamban is zsurnalisztfeleség (máj házbend A nyomdahiba visszavág c. bukk ominóz szervezője), a külcsörbigottság elsőnöke, tartottam egy könnyrevjút a Tompaszögletről a helyi Magyar Hauszban a Hángérilyen Kultúra Napján, ahol mind az eleven olvasni tudó magyar ott ült a ringszájdon. A feloldódott szöveget most elküldöm Önöknek. Remélem, jól ándörsztend a kismagyar tudásommal mindent. (Be kell vallnom ollszinszeriti, máj házbend segített a hángérilyen teksztet korrektizélni.)

A magáról ritkán hallató Alkarpatraz c. erő- és időszakos internetes periodika szerkesztőségének a meghívására Ungvárra érkezett Esterházy Péter magyar író. Látogatására abból az alkalomból került sor, hogy az egyik  városi mozi műsorára tűzte a Tompaszöglet legújabb kiadásának a levetítését. Az előadás előtt a vásznon maga  az író is megjelenik, hogy tisztázza a mű szerzősége körül a bulvársajtóban napvilágot látott híreszteléseket.

Az író személyesen nem látogat el a vetítés helyszínére, csupán azon a zárt körű fogadáson vesz részt, amelyet Ungvár polgármestere ad számára, és amelyen kívüle csupán az Alkarpatraz szerkesztőségének a tagjai és a városi mozi igazgatósága vesz részt.

Esterházy Péter Tompaszögletéről írja Fűzfa Balázs irodalomtörténész:

"Nem egyszerű regényt tart kezében az olvasó, hanem afféle esterházysan összegyúrt nyelvi képződményt ismét. ...ezt a regényt nemcsak elölről kezdve a végéig lehet befogadni, mint az effajta szövegeket általában szokás volt eddig – a posztmodernség előtt. Sőt, nemcsak bármilyen sorrendben forgathatjuk a lapokat – amiképpen ez James Joyce-tól kezdve lehetséges –, hanem akár egymásra is fénymásolhatjuk őket [...] a létezésre való rákérdezés katarzisával vigasztaló mű született ismét a Duna partján. Az Esterházy teremtette világ magába – mint szerelmesek önmagukat egy gömbbe – zárja a vele megismerkedőt, s csak úgy ereszti el, ha >>tovább

Előzmény: Tompaszöglet - egy új Esterházy

[...]Az egyik tócsában meglátta a lábát, aminek jól kidolgozott vádlija, olyan volt, mint egy görög oszlop fejre állított apotézise. Volt is neki egy apatézise, hogy [...]

Balu írja: "Sikerült megvennem Esterházy Péter legfrissebb könyvét, melyet múlt héten írt, félálomba, de azóta ez már a tizenegyedik kiadás, mert úgy kapkodják, hogy arra nincs szó. Nekem is csak úgy jutott egy, hogy teljesen véletlenül, kifeküdtem két héttel ezelőtt az egyik könyvesbolt elé, és mázlim volt, mert három nappal később már akkora sor volt ott, hogy le kellet zárni a körutat. Akkor még nem is tudtuk, csak éreztük, hogy lesz egy igazi könyv, amiért érdemes felvállalni a vesebajok megnövekedett kockázatát. Totál oda vagyok érte, egy lecsúszott focista történetéről szól, de inkább csak idéznék egy részletet a negyedik fejezetből." » » » folytatás és szövegrészlet Balu blogjába

Előzmény: Tompaszöglet - egy új Esterházy

Életének 98. évében. Ez azért szép kor... A költők vagy nagyon fiatalon halnak meg, vagy nagyon öregen. Vagy a kettő között.

Balla D. Károly

CIPŐMRE VASTAGON

Ballada a 85 esztendős Takáts Gyulának

Hazányi úton kövekre hágok,
pázsiton siklom mezítelen lábbal,
előttem lankák, mögöttem hágók,
vizeken járok vízhatlan ruhában;
homokba lépek furcsa ábrákat,
ha messze indít a hazai táj -
- eső sem esett, mindenem száraz,
de cipőmre vastagon tapad a sár.

Márványon siklom már észrevétlen,
cserepek törnek alattam szét,
betonon kopog végig a léptem,
kavicsok recsegnek szörnyű zenét;
bádogot érek: mennydörgés ropog -
így űzetnék messzire: már szinte fáj.
Ha elmegyek, senki sem háborog -
de cipőmre vastagon tapad a sár.

Járhatok hóban, léphetek jégre,
vicsorog lábam alatt az érc,
tehetem talpam hullott levélre,
sebező vasszögek tövise sért;
lopóznék gumin, csúsznék üvegen,
hihetem, hogy ígéret földje vár,
hol nem lennék őshonos idegen -
- de cipőmre vastagon tapad a sár.

AJÁNLÁS

Unhatod, Bátyám, unos járásom,
bár mindenféle útra hágok:
járhatok prémen, gyolcsfehér vásznon,
hullhatnak elém rózsavirágok,
legyen a padlóm bár alabástrom,
léphetek ezüstön, ébenfán akár,
vagy táncot ropjak vérző parázson -
- a cipőmre vastagon tapad a sár.

(1995) 

Saw Wai költő	Nay Phone Latt blogger

Megtaláltam a kolléga blogját is - de csak a merészebbek próbálkozzanak vele.